Lenti Bánffy Vár

Lenti Bánffy Vár

A lenti vár

Valószínűleg a tatárjárás után épült. A törökkorban Kanizsa mellett a legjelentősebb zalai vár. A XVII. században megerősítik, külső vár épül hozzá. A XVIII. századtól gazdasági központ, jelentős részét a XX. sz. elején lebontják. Légifelvételről jól látható a várárok részlete, az 1712 utáni átépítés révén létrejött L alakú épület, valamint a feltárt D-i kaputorony alapjai. A korábbi épületrészek és a külső vár sáncai nem vehetők ki.

Forrás:

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,
http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/4348, 2017. október 19.

 

A vár történetének rövid összefoglalása

 

A helység eredeti neve Németi volt, amely Nemtire, majd Lentire módosult.
Első említése 1237-ből ismert, amikor is Gosztolya határjárásában találkozunk a németi szőlőkkel. Ekkor Boleszláv fia Búzád birtoka, akitől 1256- ban IV. Béla elveszi, és őt a honti várfölddel kárpótolja. A király a birtokot arra akarja használni, hogy két falut telepítsen itt vendégekből. 1275-ben, mint a királyi vadászok faluját említik.
A várról először 1325-ben történik említés, amikor Kőszegi János kezében találjuk. A település tehát 1275 és 1325 között a Kőszegieké lesz, a várépítésének időpontja ezen ötven esztendőn belül keresendő. Később ismét a király kezébe kerül, — valószínűleg 1337-ben — aki 1343-ban Lendvai Miklósnak adományozza tartozékaival együtt. A vár melletti település a század második felére gyors fejlődésnek indul, 1381-ben már mezőváros. Birtokosai ettől kezdve 1644-ig ugyanazon család, az Alsólendvai Bánfi család tagjai. Birtoklásuk csupán egy rövid időszakban szünetelt, amikor Albert király halálát követő zavaros időben a Cilleiek híveinek kezébe került a pákai várral együtt. Bár Ciliéi Ulrik, amikor kiszabadult I. Ulászló fogságából, kötelezte magát, hogy a várat tulajdonosának visszabocsátja, a királynak 1441-ben ostrommal kellett azt visszavennie. Ezek után került ismét vissza a Bánfiak birtokába.

A XVI. századból a várról semmit sem tudunk azon kívül, hogy a Bánfiak hosszadalmas pereket folytattak a nőági leszármazottakkal. Jelentősége csak a századfordulótól emelkedik, amikor a török kézre került Kanizsával szemben végvárrá válik. Az országgyűlések határozataiból tudunk megerősítési munkáiról. Az 1618. és az 1630. évi országgyűlés pedig a király beleegyezésével úgy rendelkezik, hogy védelmi költségeit Stájerország rendjei adják. Ennek oka az volt, hogy a vár mellett vezetett el az osztrák tartomány felé vezető legrövidebb út. Azt is tudjuk, hogy a vár őrsége a zalai várak közül a legnagyobbak közé tartozott, 1652-ben 185 lovas és 87 gyalogos. A település lakossága sokat szenvedett a török portyáktól, és a kétfelé adózástól. A falvak lakossága ugyanis, hogy békéjét megválthassa, az egész lenti és alsólendvai uradalom területén — a magyar várak árnyékában — a töröknek is adózott. 1644 után a Bánfi birtokok a nőági rokon, Nádasdy Ferencre szállnak. Ebben az időben a lenti uradalom a lenti, csesztregi, szombathelyi, kutasi és az asziágyi bíróság (judicatus) területét foglalta magában Nem sokáig maradt azonban Nádasdy birtok, a Wesselényi-féle összeesküvés után csaknem minden Nádasdy birtokot elkoboztak. Ekkor a Bánfi család nőági leszármazottai és Esterházy Pál — aki tevékeny részt vállalt az uradalom várainak megszállásában, és az Alsólendva—Lenti uradalom egy nyolcadának birtokosa volt — indítottak keresetet a birtokért. Esterházy szerződést kötött a kamarával, hogy 102 500 forintért megkapja a két uradalmat. 1690-ben meg is kapta az adománylevelet I. Lipóttól. A császárhűségével 1687-ben hercegi rangot kapott főúr 1712-ben megkapta a jogot, hogy a hercegi címet legidősebb fiúutódaira is kiterjeszthesse. Ekkor elrendelte, hogy az adományul kapott Nádasdy-féle birtokokon levő várait I. Lipót iránti tiszteletből L betű alakúvá alakítsák át. Ezek után nyerte el a vár a mai formáját, ugyanezt az átépítést az alsólendvai várban is megfigyelhetjük. Az 1715-ös összeírásból tudjuk, hogy Lenti mezőváros két részből, külső és belső városból állt, a belső városban libertinusok és nemesek laktak, akik a török háború idején fegyverrel szolgáltak.
A katonai jelentőségét vesztett vár az átépítéssel gazdasági központtá alakult, és ebben a formájában maradt meg a mai napig. 1863-ban Rómer Flóris írja le pár szóban a várat. 1885-ben pedig Könyöki József készít egy pontosnak nem nevezhető alaprajzot róla. Ebben az időben még áll a kétemeletes kaputorony is, melyet sajnos századunk elején lebontottak.

 

Forrás:
Vándor László: A lenti vár 1976-78. évi kutatásának eredményei

Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12, Zalaegerszeg 1979, p. 75-87.
HUNGARICANA közgyűjteményi portál
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_12_kozgyujt/?pg=76&layout=s&query=lenti%20v%C3%A1r   2017. október 19.

 

További forrás:
Tantalics Béla: Lenti története I. 1849-ig

Művelődési Központ, Lenti, 1993
Tantalics Béla: Lenti története II. 1849-1945-ig
Városi Önkormányzat, Lenti, 1996
Tantalics Béla: A Bánffy család szellemi hagyatéka
Lenti, Honismereti Egyesület, Lenti, 2009

Kapcsolódó képek - Lenti Bánffy Vár

Ugrás a teljes albumra

Eseménynaptár

2021. június   
HKSzCsPSzV

1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30



Összes esemény

Új galéria

A galéria jelenleg nem tartalmaz képeket.